Interjú

- Gyerekkorodban gondoltad volna, hogy testközelből ismered meg a politika (pl. Mihail Gorbacsov) vagy a popkultúra (pl. Depeche Mode) ikonjait?

- Sosem gondoltam, hogy ez velem valaha is megtörténhet, még utána sem akartam elhinni - nevet fel Brigi. Rengeteget hívtak külföldre, de nem volt meg bennem a kalandvágy, hogy el is menjek. Nem a nemzetközi karrier volt a fő célom, egyszerűen csak haladni akartam az utamon. Ezért lepődtem meg a "nagy megkereséseken", mert sokkal kisebb célokért küzdöttem éveken keresztül.

- Milyen kisebb célokra gondolsz?

- Majd’ tizenöt éve énekelek. Akkor a magyar könnyűzenei piac - ami most sem könnyű - hihetetlenül be volt szűkülve, semmilyen nyitottság nem volt a kiadók részéről. 2006-ban jelent meg az első lemezem, én sokkal hamarabb szerettem volna. Ez a célom nem tudott megvalósulni, mert nem tudtam azonosulni az akkori elvárásokkal és - példának okáért- nem álltam be egy lányzenekarba énekelni, ami akkor nagy divat volt; illetve nem voltam hajlandó az akkori rádiós játszás érdekében számomra vállalhatatlan zenét csinálni. Az évek során viszont megtanultam, hogy türelmesnek, kitartónak és nagyon nyitottnak kell lenni! Soha nem tudhatja az ember, hogy mi fog történni. Emlékszem azokra az évekre, amikor csak tanultam-tanultam és nem pottyantak az ölembe a labdák, azaz a lehetőségek. Úgy éreztem, hogy ez a hivatásom, ami mellett ki kell tartanom a kudarcok ellenére is. Végeztem a dolgom teljes szívemből.

Forrás: Hírextra.hu